Zöld acél forradalom: Új exportlehetőségek Kína számára az EU szénadó politikája alatt

Zöld Acél Forradalom: Új exportlehetőségek Kínának az Európai Unió szénadó politikája alatt
A globális szénsemlegességi hullám alatt az Európai Unió szénhatár-kiigazítási mechanizmusának (CBAM) bevezetése mélyrehatóan átalakítja a acélipar nemzetközi versenyképességének táját. Ez a cikk részletesen elemzi az EU szénadó-politikájának legújabb módosítását és annak többdimenziós hatását Kína acélkivitelére, feltárva a kihívásokat és a lehetséges lehetőségeket, amelyekkel a kínai acélvállalatok szembesülnek a zöld átállás során. Az engedélyezési politikák kibővítésétől, a számítási szabályok egyszerűsítésén át a megfelelési pontok meghosszabbításáig, az új EU-s szénvám-szabályozás értékes türelmi időszakot biztosít a kínai vállalatok számára; ugyanakkor Kína acélipara fokozatosan kiépíti globális versenyelőnyeit a hidrogén-alapú fémkohászati technológiai innováció, a rövid folyamatú elektromos ívkemencék elterjesztése és a alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek tanúsítása révén. A cikk külön hangsúlyozza, hogyan lehet a szén-dioxid-korlátozásból új lendületet nyerni a magas minőségű fejlődéshez olyan stratégiák révén, mint a szénpiacok összekapcsolása, regionális koordinált szén-csökkentés és nemzetközi kapacitáselosztás, segítve a kínai acélexportőröket abban, hogy kihasználják a zöld acélforradalomban rejlő új exportlehetőségeket, és stratégiai átalakulást valósítsanak meg „szénköltségtől” „szénelőnyig”.

Az EU új szén-díjpolitikájának elemzése: Kedvezmények bővítése és a átmeneti időszak előnyei
2025. márciusban az Európai Bizottság hivatalosan elfogadott egy felülvizsgált javaslatot a határmenti szén-igazítási mechanizmusra (CBAM), amely jelentős mértékben csökkenti a terheket és növeli az exportőrök, köztük Kína és más EU-n kívüli országok, valamint az EU importőrei számára az egyszerűsítés és meghosszabbítás révén. Amennyiben ez a módosítás elfogadásra kerül, közvetlenül érinteni fogja hazánk acél-, alumínium-, műtrágya- és cementipari exportőreit, különösen az acélipart, amely a Kína–EU12 export 76%-ért felelős.

Az új politika egyik legfontosabb jellemzője a mentességi határ jelentős csökkentése. A legújabb javaslat egy „50 tonnás” határt állapít meg, azaz azok az EU-beli importőrök és hozzájuk tartozó exportőrök, akiknek éves összesített importja a vonatkozó termékekből kevesebb, mint 50 tonna, közvetlen előnyt élveznek. Ezzel szemben a korábbi szabályozásban meghatározott „120 eurós” mércéhez képest a mentesség körét lényegesen kibővítették. A jogosult vállalatok számára az importőröknek csupán a v таможенном заявлении be kell jelölniük az „alkalmi importőr” státuszukat ahhoz, hogy mentesüljenek a CBAM engedélyezési, bejelentési és igazolási kötelezettségek alól, de saját felelősségre kell figyelemmel kísérniük az importmennyiséget. Amennyiben a 50 tonnás mennyiséget túllépik, időben megfelelőségi intézkedéseket kell tenniük a bírságok elkerülése érdekében. Az exportőröknél, ha valamennyi EU-beli importőrük éves összesített importja nem haladja meg az 50 tonnát, a vállalat mentesül a számítás alól, és nem szükséges továbbítani információkat, például a termékben rejlő szén-dioxid-kibocsátásról az importőrök felé. Ez a változtatás különösen előnyös Kína kis- és középvállasztott acélexportőreinek és speciális acél beszállítóinak, csökkentve ezáltal a belépési korlátot az EU piacra jutásukhoz.

Kibocsátásszámítási szabályok tekintetében a javaslat eltávolítja a kívételhasználat korlátozásait, lehetővé téve az importőrök számára, hogy szabadon válasszák az aktuális kibocsátási adatokat vagy az EU által biztosított alapértelmezett értékeket. Ez a változás hatékonyan megoldja azt a problémát, miszerint az exportőr ellátási láncban "nehezen beszerezhető az adat", ez pedig azt jelentheti, hogy az exportőrök mentesülhetnek a számítás alól, illetve az előanyagok tényleges kibocsátási értékei helyett alapértelmezett értékeket használhatnak. Emellett egyes alumínium- és acéltermékek utólagos feldolgozási kibocsátása sem kerül beszámításra a számításba, valamint az EU-ban előállított előanyagok esetén, amelyekre már kifizették a szénárakat, a kibocsátás értéke nulla. Ezek az egyszerűsített szabályok jelentősen csökkentik a kínai acélvállalatok költségvetési teherbírását, különösen azoknál a vállalatoknál, ahol az ellátási lánc szénkibocsátási adatainak gyűjtőrendszer még nem tökéletes.

A szénár-kedvezmény mechanizmusának bevezetése potenciális árelőnyt teremthet a kínai exportőrök számára. Az EU alapértelmezett szénárat fog megállapítani harmadik országok számára a nyilvános adatok alapján, és az importőrök közvetlenül felhasználhatják ezt az értéket az importált termékek szénadójának csökkentésére1. Ahogy Kína szénpiaca bővül, a nagy volumenű termelést végző vállalatok, például acél- és cementgyártók is bekerülnek a szabályozás hatálya alá, és a szénárak is emelkedni fognak a teljes szénkibocsátás korlátozásával összefüggésben. Előrelátható, hogy Kína acélból, alumíniumból és más termékekből az EU-ba irányuló exportja költségelőnyt élvez majd azokkal a termékekkel szemben, amelyeket olyan országok/régiók szállítanak, ahol nem jött létre szénpiac. Ugyanakkor az exportőröknek nem kell megkérniük a felsőbb szintű beszállítókat, például acélüzemeket, hogy szolgáltassák a hazai szénpiaci szabályozási költségeket, ezáltal csökkennek a kommunikációs költségek és a koordinációs nyomás1.

Az eljárás egyszerűsítését illetően a javaslat célja az arra jogosult képviselők megbízatási eljárásának egyszerűsítése, a CBAM-képviselők identitásának bevezetése, valamint annak lehetővé tétele, hogy az importőrök harmadik feleket (például tanácsadókat vagy környezetvédelmi szakértőket) megbízhassanak nyilatkozatok benyújtásával és az implicit kibocsátások kiszámításával megbízójuk nevében1. Ez a módosítás segíteni fogja a kínai exportáló vállalatokat, amelyek nem rendelkeznek szakértői szintű szénkezelési csapattal, hogy egyszerűbben megfeleljenek az EU előírásainak.

Az igazolási határidők elhalasztása lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy hosszabb időszakot kapjanak az alkalmazkodáshoz. A 2026-ban kezdődő gyűjtési időszakra javasolt, hogy a CBAM-tanúsítványok első vásárlási napját 2027. február 1-re halasszák, és ennek megfelelően az egyes igazolási pontokat is későbbre tűzzék1. A konkrét módosítások a következők: az éves nyilatkozatok és tanúsítványok benyújtási határideje augusztus 31-re kerül; a tanúsítványok újravásárlási határideje szeptember 30-ra kerül; a tanúsítványok törlésének dátuma október 11-re csúszik. Ez a meghosszabbítás több időt biztosít a kínai acélipari vállalatoknak termékeik rejtett szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításához és belső szénkezelési rendszereik fejlesztéséhez.

A pénzügyi nyomás csökkentése szintén fontos előny. A CBAM-tanúsítványok árát a korábbi heti átlagos EU ETS záróárból a negyedévente számított átlagos árra módosítják1. Ez az árkorrigálás stabileré és kiszámíthatóbbá teszi a tanúsítványok árát, csökkentve a heti áringadozásokból fakadó bizonytalanságot. Ugyanakkor a javaslat célja a tanúsítvány-birtoklás és vásárlási módszerek arányának optimalizálása is, csökkentve azt a hányadot, amelyet az importőröknek minden negyedévben birtokukban kell tartaniuk a CBAM-tanúsítványokból 80%-ról 50%-ra, ezzel lehetővé téve a vállalatok számára a tőkeforgalom nagyobb mozgásterét, valamint annak ésszerűbb ütemezését és birtoklását saját pénzügyi helyzetük és a piaci körülmények alapján1.

Táblázat: A CBAM új javaslatának főbb változásainak összehasonlítása

Politikai dimenzió Eredeti szabályok Módosított szabályok Hatás a kínai acélexportőrökre
Kivételi határ 120 euró 50 tonna éves összesített importra Több kis- és középvállalkozás részesülhet mentességekben
Kibocsátás számítása Alapértelmezett értékek használatának szigorú korlátozása Az alapértelmezett értékek használatára vonatkozó korlát eltörlése Adataink gyűjtésének és számításának terhe csökken
Megfelelési időpont Adatgyűjtés 2026 elején kezdődik Az első vásárlás halasztva 2027. februárra A beállítódási és felkészülési idő meghosszabbodik
Tanúsítvány ár Átlagos heti ár alapján számolva Átlagos negyedévi ár alapján számolva Stabilabb és előrejelezhetőbb árak
Tartási arány 80% tartása kötelező minden negyedévben Csökkentve 50%-ra Csökkent a tőkelekötés nyomása
Bár az EU új szén-díjkötelezettségének szabályozása több egyszerűsített intézkedést is kínál, a kínai acélexportőröknek tudatukban kell lenniük, hogy az EU szénkibocsátási előírásainak szigorítása változatlanul fennáll. A vállalatoknak teljes mértékben ki kell használni ezt a politikai átmeneti időszakot, hogy optimalizálják belső stratégiáikat: pontosan össze kell számolni az exportadatokat, átfutóan rendszerezni a CBAM-szabályozta termékek nettó exporttömegét, valamint egyidejűleg megerősíteni az importőrök mentesülési jogosultságát; meg kell vizsgálni a költség-hatékonyságot a szabványértékek alkalmazása és tényleges számítások végzése között, valamint előre felkészülni az adatok jövőbeli ellenőrzésére; minél előbb regisztrálni kell a fiókokat harmadik országok platformjain, és időben feltölteni a kibocsátási adatokat; továbbra is figyelemmel kell kísérni a szabályozási irányvonalat, odafigyelni az iparág-bővítési listákra és az adatellenőrzés részleteire, valamint párhuzamosan kapcsolódni a hazai szénkibocsátási kvótakezeléshez, és együttműködő stratégiát kidolgozni.

A szén-díjak kínai acélexportra gyakorolt hatásmechanizmusa és költségelemzése
Az EU szénhatár-igazítási mechanizmusának (CBAM) bevezetése alapvetően meg fogja változtatni a kínai acéltermékek EU-ba történő exportjának költségszerkezetét és versenyképességét. Mivel Kína a világ legnagyobb acéltermelője és exportőre, az acéltermelése a világ összes nyersacél-termelésének 53,97%-át teszi ki 2023-ban. A CBAM által érintett hat fő termékkategória közül az acél az EU2-be történő kínai összes exportnak 76%-át kitevő részt képvisel. Ezek az adatok rávilágítanak a szén-díjként ismert politikák jelentős hatására a kínai acéliparra, ezért mély elemzést igényel annak működési mechanizmusa és költségátadási útvonala.

CBAM adószámítási modell és a költségnövekedés becslése
Az EU szén-dioxid-adó alapvető számítási logikája a „szén-dioxid-árkülönbség” elvén alapul. A konkrét képlet a következő: CBAM szén-dioxid-adó = CBAM tanúsítvány ár × szén-dioxid-kibocsátás = (ETS szén-dioxid-kereskedelmi rendszer ára – az eredet ország szén-dioxid-ára) × (a termék szén-dioxid-kibocsátása – az EU hasonló termékei által igénybe vett ingyenes kvóták). Az ETS szén-dioxid-kereskedelem ára az előző heti EU-s szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi platform átlagos záróára, jelenleg kb. 90 euró/tonna; az eredet ország szén-dioxid-árát csak akkor lehet csökkenteni, ha az adott országban ténylegesen megfizették a szén-dioxid árát; az EU hasonló termékei által igénybe vett ingyenes kvótákat évente fokozatosan csökkentik, és 2034-re teljesen megszüntetik.

Ez alapján a számítási modell alapján előzetesen meg lehet becsülni a kínai acél export EU-ba történő szén-dioxid-terhének mértékét. A 2022-es évben Kína 4,05 millió tonna acélt exportált az EU-ba és az Egyesült Királyságba; feltételezve, hogy az EU szén-dioxid piaci ára 83,6 euró/tonna, valamint a kínai acélipar átlagos szén-dioxid-kibocsátási intenzitása 2,15 tonna szén-dioxid/tonna acél, míg az EU acélipari átlagos szén-dioxid-kibocsátási intenzitása 1,68 tonna szén-dioxid/tonna acél7. Amennyiben nem vesszük figyelembe a kínai szén-dioxid-piac hatását, akkor a kínai acéltermékek 2026-ban közel 42,8 euró/tonnás (kb. 330 CNY) adó terhét fogják viselni, ami 38 euró/tonnával magasabb, mint a belföldi EU-acéltermékek esetében. Ahogy fokozatosan megszüntetik az ingyenes kvótákat, 2034-re a tonnánkénti adó eléri majd a 179,8 eurót/tonnát (kb. 1380 CNY), és az összes adó 730 millió euróra rúg majd7.

Megemlítendő, hogy jelentős különbségek vannak a különböző kínai acélvállalatok szén-intenzitásában. Példaként említhető a Baosteel, amelynek szén-intenzitása alacsonyabb, mint például az európai AM Group és ThyssenKrupp vállalatoké. Ezért a Baosteel által Európába exportált acéltermékek után fizetett szénadó alacsonyabb, mint ezeké az európai társaságoké, így bizonyos versenyelőnyt élveznek. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a szénadó politika valójában arra kényszeríti a kínai acélvállalatokat, hogy gyorsítsák alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulásukat, valamint csökkentsék szén-intenzitásukat technológiai innovációk révén, ezzel megőrizve vagy akár fokozva nemzetközi versenyképességüket.

A termelési folyamatokban fennálló különbségek miatt keletkezett költségkülönbségek
A különbségek a kínai és az európai acélgyártási folyamatokban meghatározzák a szén-díjak egyenlőtlen hatásának mértékét. Jelenleg Kína acéltermelésében még a magas kemence- és konverteres hosszú folyamat dominál, míg az elektromos ívkemencés rövid folyamat aránya csupán 10%, szemben az Európai Unióban elérhető 40%-os aránnyal2. Ez a technológiai eltérés közvetlenül tükröződik a szén-intenzitásban – az elektromos ívkemencés rövid folyamattal gyártott acél esetén a szénkibocsátás tonnánként kb. 70%-kal alacsonyabb, mint a hosszú folyamattal2. Hazai adatok szerint a CBAM bevezetése 652 és 690 jüan közötti költségnövekedést jelent majd a kínai acélexport EU-ba irányuló áraiban2.

A magas hozzáadott értékű fajták, például lemezek, jelentős részt képviselnek Kína európai acélexportjában. Ezeket a termékeket elsősorban a magas kemence-befúvó tartós eljárással állítják elő, és bonyolultabb gyártási folyamatokat is igényelhetnek, ami tonnánként magasabb szén-dioxid-kibocsátási intenzitást eredményez2. Ez azt jelenti, hogy Kína export céljára szánt magas minőségű acéltermékei nagyobb szén-dioxid-terhekkel néznek szembe, ami csökkentheti a kínai acélvállalatok versenyképességét a felső áruforgalmi piacon.